Vámosatya község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vásárosnaményi járásában.

Vámosatya község neve először 1289-ben tűnik fel oklevelekben Athya, Athyas megnevezéssel.

Később a területnek birtokosai voltak a Gutkeled nemzetségbeliek, a Gacsályi család és a Guthiak is. Az utótag a családnévből eredhet.

Nevének „vámos” előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámszedőhely, vagyis vámjoggal bíró település volt. A kelet- nyugati kereskedelmi útvonalon fekvő település az átjárásért vámot szedhetett.

Írott források már a 13. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Az atyai vámról 1399-ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben, szakirodalomban.

A Büdy család váráról egy 1557-es oklevél tett említést, miszerint azt Büdy Mihály elhagyta, és azt Izabella királyné részére Balassa Menyhért Hagymási Kristóffal együtt elfoglalta.

A várat a Büdyek 1563-ban visszakapták, ám 1564-ben, amikor Báthory István erdélyi fejedelem ostrom alá fogta, a szabad elvonulásért átadták neki. Báthory a várat leromboltatta.

1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokat elhurcolták.

A falu azonban rövidesen ismét jelentékeny hellyé vált, hiszen 1658-ban és 1710-ben is tartottak itt megyegyűlést.

Csanády Sándor itteni birtokos 1874. december 9-én egy 710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott „Kossuth Lajos turini lakos” nevére, hogy az választó és választható legyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítése után lemondott.