Részletek

Legyen szép napod

2024 március 29.

péntek

17,1°C

Baktalórántháza

  • szo

  • 23,2°C

  • vas

  • 23,6°C

  • hét

  • 23,2°C

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség közepén, Nyíregyházától keletre, a 41-es főút és a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal mellett található település.


Vaja 8 km, Vásárosnamény 18 km, Székely 15 km, Apagy 11 km, Besenyőd 6,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék, s a Kállaiaké marad a 16. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra szállt, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család birtoka.

Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.

1912-ben megépült a Baktalórántháza vasútállomást Kisvárda vasútállomásssal összekötő Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal - ez 1973. december 31-én megszűnt.

1993-ban kapta meg a városi rangot.